Vági Zsigmond, Lőrincz Judit, és a lányok, akiknek csak guggolva jutott hely a tealap szemléléséhez
Én meg csak ülök a pulton, és ritmusra lóbázom a lábamat...
Öröm, ha generációk, eltérő zenei és életstílusok békében megférnek egymás mellett. Még nagyobb öröm, ha jól is érzik magukat együtt.
Egyévesek lettünk, s az ünnepet összekapcsoltuk a soron következő Tízmilliószoros Nappal. Ezeken a - buddhisták nem lévén, teaünneppé varázsolt - napokon volt már nálunk könyvbemutató, sajtbemutató, bonbon bemutató, most zenére vágytunk. A tavalyi Mosolytee Teanapok Balaton-felvidéki helyszínén házigazdánk egy gitárművész volt, rá gondoltunk, ám objektív okokból nem tudott eljönni. Népzenész ismerőseinknek pedig fellépésük volt ekkor, így minden szervezésünk dugába dőlt. Hirtelen ötletként a bolt facebook-oldalán keresgélve találtunk egy gitárost, Vági Zsigmondot. Vállalta, eljött Veszprémből, hogy május 17-én emelje az est hangulatát.
Aztán... a meghirdetett kezdéskor nem volt egy árva vendég sem. Hangolás, nézelődés kifelé a fejünkből, hogy mi van ilyenkor...? Majd jött az első, a második, s így tovább... Két srác toppant be a facebookról, kiderült, hogy egyikük profi zenész, Petz Bálint. Némi nézelődés és beszélgetés után elkérte Zsigmond másik gitárját, kezdődött az örömzene.
A Vindornyalaki Mesék Falva (más néven Élhető Lét, lásd korábban a Balaton-felvidéki teanapoknál) keze sokáig elér: bár egyikünk sem ismerte egymást, mindkét zenész arról a vonalról jutott el hozzánk. Ők is csak utólag tudták meg tőlünk ezt a kapcsolódási pontot. Apró ez az ország. S hogy mennyire apró? Törzsvendégünk egy kedves, idősebb egyetemi tanár a Pázmányról, valahogy köré gyűltek itt is a fiatalok, és kiderült hogy mindenki ismer valakit, akit a másik is.
Aztán megjelent Gianpaolo, hogy vele nemzetközivé váljon a társaság. Kis körök alakultak ki, közös éneklés, hason dobolás (egy vendégünk szerint "légy a saját hangszered"), vásárlás, kóstolás, beszélgetés... A jó hangulat az utcáról is becsábított néhány vendéget, a pici boltban nagy volt a sürgés-forgás, még a "teraszra" is jutott belőle. Tetszett, hogy néhányan pár perc után otthonosan mozogtak nálunk.
A fiúk csak zenéltek, zenéltek, az idő repült, a félórásnak szánt gitár-blokkból így lett két órás jam session. Latin-és jazz-improvizációk, énekelt versek (Lőrincz Judit hangjával Lohonyai Zoltán költeményei), napsütéses koraeste...
No hiába, olykor többet ér a spontaneitás bármely szervezésnél.
Köszönjük zenésznek, vendégnek a közreműködést, a mosolyt, a meleg, baráti hangulatot, a másnapi üzeneteket!
A helyszínen készült videók:
A következő Tízmilliószoros Nap július 5-én lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése